Emlékezetes nap a mindenszentek és a halottak napja a vajdasági magyarok számára, ugyanis 1994 óta minden évben ekkor emlékeznek meg az 1944 októberében ártatlanul kivégzett, a megtorlások áldozatául esett szeretteikről a délvidéki magyarok. Három olyan település van Bácskában, ahonnan 1944 és 1945 folyamán szinte minden magyar eltűnt. Csúrogon, Zsablyán és Mozsoron mintegy ötezer magyar élt, egy részüket lemészárolták, a többieket pedig elűzték.
Máig nem lehet méltó módon megemlékezni, hiszen szeméttelep veszi körül a területet, a felállított keresztet pedig rendre ledöntik ismeretlenek. Mégis minden esztendőben több százan gyűlnek össze, hogy ne merüljenek feledésbe az 1944-45-ös történések.
Az idei csúrogi megemlékezésen jelen volt Korsós Tamás, Magyarország szabadkai főkonzulja, Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke, a szerb parlament képviselői, Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő, Ádók János és Vízhányó Ferenc, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökei, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke, valamint önkormányzatok és civil szervezetek tagjai. Vízhányó Ferenctől megtudtuk, ezúttal is több százan vettek részt a megemlékezésen. „Mindenki koszorúkat helyezett el a sírhalomra, ami egyáltalán nem nevezhető emlékhelynek, nincs méltóképpen megjelölve. Aki nem járt még ott, az nem tudja elképzelni, milyen állapotok uralkodnak.” A megemlékezők körében megfogalmazódott, hogy megfelelő emlékhelyet kellene kialakítani az ártatlan áldozatok számára, ahol le tudják róni kegyeletüket az odalátogatók. A Csongrád Megyei Önkormányzat is támogatná a kezdeményezést. Megyénk eddig is sokat tett a valós események feltárásáért: az 1944-es vajdasági impériumváltás volt az egyik témája tavaly a Csongrád Megyei Levéltári Napoknak. Ennek keretében Zentán szerb és magyar történészek kutatásaikat ismertetve taglalták, mi is történt a partizánok bevonulása után a magyarlakta területeken. A Szerb Tudományos Akadémia végrehajtó bizottsága szeptember végén döntött a szerb szakbizottság kilenc tagjáról.
Pásztor Bálint egyúttal megerősítette, ameddig a Vajdaságban magyarok élnek, élni fog az emlékezet is.
Azt én is szeretném tudni hogy mikor lesz egy értelmes magyar emlékhely mertha a horvátok megérdemlik hogy tudjanak hol emlékezni és még bocsánatot is kérnek tőlük a szerbek mi is megérdemeljük!