Már a 2006-os önkormányzati választáson „narancsba” borult az ország: a megyei és helyi önkormányzatokban elsöprő Fidesz-győzelem született. Az eredményt akkor nehezen lehetett előzetesen megjósolni, mert nem volt kiszámítható, hogy az országgyűlési választáson nyertes MSZP és SZDSZ helyzetét mennyiben rendíti meg Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, illetve a választást csak 63 726 szavazattal elvesztő Fidesz-KDNP esélyeit mennyiben rontja a tévészékház ostroma és az erőszakos utcai megmozdulások.
2006 ősze óta a Fidesz egy hosszú menetelést vitt végbe. Megnyerte a népszavazást 2008-ban, az európai uniós választást 2009-ben és az országgyűlési választást 2010-ben. A győzelmi sorozatra azért kell emlékeztetni, mert a kétharmados többség birtokában a kormányzó pártszövetség egyoldalúan módosította az önkormányzati választás szabályait, ezért sokan gondolják, hogy a korábbi szabályokkal nagyon más eredmények is születhettek volna.
A kampányidőszaknak és az ajánlószelvények gyűjtésének idejét lerövidítették. A megyei listák állításához és a főpolgármester-jelöléséhez szükséges ajánlások számát megemelték. Az önkormányzati képviselők számát csökkentették. Mindezek növelték a Fidesz-KDNP győzelmi esélyeit, és csökkentették a mélyponton lévő MSZP és a civil szervezetek reményeit. A jobboldalnak a baloldal által uralt Budapesten elért átütő sikere bizonyítja, hogy a települési és megyei önkormányzatoknak, a vidéknek újabb narancsba borulása társadalmi akaratnak köszönhető.
Hozzászólások