Az 1989-90-es rendszerváltás lezárulásának döntő állomása volt a szovjet csapatkivonás előtt az első szabad önkormányzati választás megrendezése. Az átmenet nyelvi rendszerváltás is volt. Az önkormányzatok a rosszul hangzó tanácsokat váltották fel.
A szocialista rendszerben a tanácsok a pártállam helyi végrehajtó szervei voltak. A „tanács” eredetileg a közösség lehetőleg választott képviselőinek tanácskozó szervét jelentette. Ki gondolná ma már, hogy a diktatórikus Szovjetunió neve is eredetileg a munkás-, paraszt- és katonatanácsok (szovjet=tanács) szövetségére utalt? Magyarországon az 1919-es, Kun Béla vezette „tanácsdiktatúra” miatt eleve nem demokratikus intézményre gondolunk a tanács hallatán, holott a korabeli polgári Németországban a városok élén is tanácsok álltak. Azt, amit a németek tanácsházának (Rathaus) neveznek, talán a szocialista gyakorlat miatt mondjuk ma inkább csak városházának. A „kommunista” tanácsdiktatúra másik elnevezése a „kommün” volt. Mindkét szó a „közösségre”, a kommunára utal, de a kommunizmusnak 1917 óta köze nem volt a közösségiséghez. Ellenben a demokratikus Svédországban a helyi önkormányzat neve most is „kommun”, ami azt fejezi ki, hogy a település közösségét kormányozza. Nálunk a település közösségi jellegét nemrég óta fejezzük ki nyelvileg (közösségi ház, közösségi közlekedés), de az önkormányzat fogalmának alkalmazása telitalálat volt: bizonyos kereteken belül függetlenül kormányozzuk helyi közösségünket, és ellenőrizzük vezetőinket.
Hozzászólások