Mozaik

11 ország 22 néptánccsoportja Mórahalmon – „Hagya-mány”-őrző ünnepség Ásotthalmon – Kötet a száz éve született festőről

11 ország 22 néptánccsoportja Mórahalmon

Immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Megyejáró Fesztivált, melynek keretében a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő nyári színpadán több száz néptáncos mutatkozik be. Augusztus 1-jén 15 órától a fürdő nyári színpadán olasz fúvószenekar műsora tekinthető meg, majd észt néptánc és énekkar fellépése következik. Vendégszerepelnek még litván és török néptáncegyüttesek, végül lengyel néptáncbemutatóval zárul a nap. Augusztus 8-án az Észtországból érkezőké a színpad, őket követi a lettországi néptáncegyüttes, majd a török hagyományőrzők Augusztus 15-én a belga OLVO Fúvószenekar produkciója lesz a nyitány, ezt követően a Baszkföldről érkező Kezka Néptáncegyüttes mutatkozik be, végül az észt vonószenekar előadását láthatják. A finálé augusztus 19-én lesz: cseh, olasz, lengyel és portugál fellépőkkel.

„Hagya-mány”-őrző ünnepség Ásotthalmon

Immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Gátsori „Hagya-mány”-őrző tanyasi ünnepséget, a különleges rendezvényt július 31-én 3 órától tartják a gátsori Fődi-gyepen. A kulturális műsorok mellett sor kerül különböző bemutatókra, versenyekre is, így például lesz rendőrségi bemutató, főzőverseny, pávagalamb-tenyészet bemutatója, íjászverseny, fogatos túra és játszóház is a gyerekeknek. Az estét „Mezei tücsökbál” és gyepi diszkó zárja. A részletes program a www.asotthalom.hu internetes oldalon olvasható.

Kötet a száz éve született festőről

Impozáns, több mint 60 fényképet tartalmazó kötet jelent meg a 20. századi magyar festészet meghatározó alakjáról, Kohán Györgyről. A könyvet Ibos Éva, a szegedi Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze írta és szerkesztette. A Kohán-album a Kossuth Kiadó gondozásában, a Magyar Festészet Mesterei sorozatban jelent meg. Kohán Párizsban ismerkedett meg közelebbről az avantgárd irányzatokkal, amelyek közül a kubizmus hatott rá a legerősebben. 1933-ban Hódmezővásárhelyen telepedett le. Érdeklődése egyre inkább a tanyai életforma ábrázolása felé fordult, ám a 19. századi festőkkel ellentétben nem csupán a látvány romantikáját rögzítette, de szociografikus érzékenységgel, belülről átélve ábrázolta az itteni életformát.