Megkezdte a munkát a rendteremtés kormánya

Hivatalba lépett az új, polgári kormány. Az Orbán Viktor vezette kabinet és az új összetételű Országgyűlés első intézkedései a rendteremtést, a gazdaság konszolidálását és a nemzeti identitás erősítését szolgálják. A Magyar Köztársaság Országgyűlése május 29-én választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, a választásokon győztes Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökét.

A polgári kormányban a racionalizálás jegyében a korábbiaknál kevesebb miniszter kapott helyet. Belügyminiszterré Pintér Sándort, honvédelmi miniszterré Hende Csabát, közigazgatási és igazságügyi miniszterré Navracsics Tibort, külügyminiszterré Martonyi Jánost, nemzetgazdasági miniszterré Matolcsy Györgyöt, nemzeti erőforrás miniszterré Réthelyi Miklóst, nemzeti fejlesztési miniszterré Fellegi Tamást, vidékfejlesztési miniszterré Fazekas Sándort nevezték ki, míg Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter lett, aki egyben Orbán Viktor kormányfő első számú helyettese (a másik miniszterelnök-helyettes Navracsics Tibor).
Az új Országgyűlés megalakulását követően elsősorban a nemzeti identitást erősítő törvénykezés zajlott (döntöttek arról, hogy könnyített eljárással juthassanak magyar állampolgársághoz a határon túli magyarok, illetve a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját). Ezt követően a rendteremtésre, a racionalizálásra és a gazdaság konszolidálására helyezték a hangsúlyt. A Tisztelt Ház elé terjesztett s részben már el is fogadott javaslatok szerint például 386-ról 200 főre csökkentik a parlamenti, felére az önkormányzati képviselők létszámát, súlyosbítják a visszaeső, erőszakos bűncselekmények szankcióit, új kormányzati hivatalt hoznak létre a megyékben, melyek alá gyűjtik – az APEH és a rendőrség kivételével – az eddigi negyvenféle közhivatalt, hatóságot, a gyermek iskolázásához kötik a családi pótlékot, s a 2012-re tervezett új Alkotmány előkészítése is megindult. Orbán Viktor pedig 29 pontos akciótervet ismertetett a gazdaság átalakítására, mely egyebek mellett a bankok megadóztatását, a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését és a kis-, illetve középvállalkozások terheinek csökkentését tartalmazza.