2009 májusában fejeződött be az M43-as vonalának régészeti feltárása, amit a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat koordinálásában a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézetének szakemberei végeztek. Jelenleg a leletek restaurálása folyik, ezért ellátogattunk az új múzeumi raktárbázis restauráló műhelyébe.
A 280 ezer négyzetméternyi terület, 31 lelőhely, 180 munkatárs, 2 500 doboznyi leletanyag, melyben őskortól az Árpád-korig majdnem minden régészeti korszak, illetve a Dél-Alföldön előforduló több kultúra képviselteti magát. A restaurálásnak három fázisa van: a tisztítás, a konzerválás és a restaurálás. Töredékesen érkezett be kerámiaanyag, fazekak, edények, fedők maradványai kerültek a restaurátorok kezei alá – tájékoztatott Dobó Bernadett, a Móra-múzeum restaurátorcsoportjának vezetője.
A tisztított anyag a válogatóhelyiségbe kerül – minden egyes darabot egy cédula kísér egészen a raktározásig. A kerámiatárgyaknál pasztilinnal vagy fogtechnikai viasszal leveszik a negatívot az edények ép profilú részéről, azt átfordítják a hiányzó részre, majd erre hordják fel a földfestékkel színezett gipszkiegészítést.
A fémek palettája is színes, esetükben a konzerválás szerepe a további korróziós folyamatok megállítása. Általános szabály, hogy a sérülés a raktározásnál is további sérüléseket okozhat – világosít fel a szakember. Az emberi és állati csontokkal nincs dolguk a restaurátoroknak: tisztítás után az antropológusokhoz kerülnek vizsgálatra.
Hozzászólások