Magyarországon 13 évvel ezelőtt volt utoljára annyi munkanélküli, mint mostanság: a regisztrált munkanélküliek száma közel 700 ezer fő. A munkanélküliek számát illetően hazánk nemzetközi összehasonlításban is hátrébb szorult.
A hasonló lélekszámú Csehországban egymillióval többen dolgoznak, mint nálunk. Sok százezerrel kevesebb ember végez termelő munkát vagy nyújt termelő szolgáltatást, mint amennyinek kellene. Hozzájuk képest ráadásul aránytalanul sokan vannak azok, akik nem adóznak, mert nem dolgoznak, valamint az eltartottak és a termelő munkát végzők adójából finanszírozott társadalmi csoportok.
Igazságtalan lennék, ha nem beszélnék arról, hogy a kormányzat saját és uniós forrásból munkahelyteremtő beruházásokat támogat és programokat működtet, mint például az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Ez azonban hosszabb távon csak tüneti kezelés, mert ilyen eszközökkel képtelenség az eddigi negatív folyamatokat visszafordítani. Az elmúlt nyolc év kormányzati és kormánypárti diagnózisai nagyjából helytállóak a „munka világáról”, de a terápiát, vagyis a stratégiát és az intézkedéseket illetően igen komoly a baj. Elég, ha az olyan ötletelésekre gondolunk, mint a száz lépés program, amit akkor dolgoztak ki, amikor még állítólag „dübörgött” a magyar gazdaság, és ezért minket irigyelt a Nyugat. Kifejezetten munkahelyek teremtését szolgáló, hosszú távú stratégia azért is szükségeltetik, mert a „Lisszaboni Stratégiát” – amit az EU 2000-ben elindított – még a gazdasági és pénzügyi világválságot megelőzően azért helyezték új alapokra, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés. A Lisszaboni Stratégia lebonyolításban kulcsszerepet szántak a tagállamoknak és a nemzeti akcióterveknek. Hol és miért maradtak el a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok növekedést és munkahelyteremtést célzó nemzeti cselekvési programjai? A hazánknál messze gazdagabb Svédország konzervatív miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt úgy látja, hogy „amennyiben a jövőbe nézünk, egyértelmű, hogy Európának életképes stratégiára van szüksége a fenntartható növekedéshez és a teljes körű foglalkoztatás megvalósításához”.
Magyarország jövőbeni nemzeti stratégiája csak a magyar munkaadói szférával egyetértésben kidolgozott cselekvési programokkal lehet működőképes.
Hozzászólások