A hamarosan létrejövő testvérmegyei kapcsolat újabb lépéseként a Csongrád Megyei Közgyűlés Tamás Sándort, Kovászna Megye Tanácsának elnökét látta vendégül szeptember elején. Az erdélyi politikus szerint főként szociális és gazdasági szférában szükséges kialakítaniuk, illetve továbbvinniük a két megye közti együttműködést, kulturális téren pedig már voltak közös eredményeik.
Tamás Sándor fontosnak tartja, hogy a Csongrád és Kovászna között létrejövő testvérkapcsolat ünnepélyes aktusa előtt minél több konkrét program lebonyolítása során próbálhassák ki egymást a leendő partnerek. A közös munka következő lépéseként Csongrád megye lengyelországi együttműködésének tapasztalatait adja át Kovásznának, mivel ők is szeretnék felvenni a kapcsolatot egy lengyelországi megyével. Ezenkívül közösen készítik elő a jövő évi mezőgazdasági expón való székelyföldi részvételt is. Tamás Sándor a Déli Szónak elmondta, hogy a Mórakert Szövetkezettel többéves jó kapcsolatban vannak, a cég erdélyi telephelyét is megyéjükben létesítette. A mórahalmi szövetkezet által felhalmozott tudást és tapasztalatot szeretnék felhasználni a szépmezői agráripari park kialakításánál, amely az egész Székelyföld közös vállalkozása lesz: nemcsak Kovászna megye, hanem Csík és Hargita termelőit is összefogja majd. „Mindez azért is fontos számunkra, mert megyénkben a lakosság több mint fele falun él – nagy szükség van a kistermelőket segítő érdekvédelmi szövetkezetekre.”
Az elnök nagy sikernek tartja, hogy a helyhatósági választások óta a három székely megye tanácsa jól együtt tud működni, ami megmutatkozik nagyobb európai uniós pályázatok elnyerésében is. Jelenleg a szociális hálóra vonatkozó infrastrukturális fejlesztésen dolgoznak együtt, amely azért is nagyon fontos, mivel Kovászna megye költségvetésének több mint 40 százalékát a szociális kiadások teszik ki.
A magyar-román együttélésről Tamás kifejtette, hogy megyéjükben az emberek szintjén általában rendben mennek a dolgok, a feszültségek inkább a fővárosból, a nagypolitika által érnek el hozzájuk. A megye több mint kétharmada magyar, a románság pedig néhány település kivételével egy tömbben él.
„Mióta 2008 őszén az RMDSZ kikerült a kormányból, azóta szinte mindent visszavontak, amit 10-15 év alatt elértünk” – panaszkodott az elnök, és példaként említette a magyarok által betöltött közigazgatási pozíciókat, melyek elvesztése után jelenleg napi ügyeiket főleg csak románul tudó hivatalnokoknál tudják intézni. „Csak egy komoly decentralizáció tudná biztosítani a kisebbségek jogait, hosszú távon pedig az autonómia a megoldás. Sajnos a román kormány erősen centralista államra törekszik, amivel eddig is erősen visszahúzta Székelyföldet.”
Hozzászólások