Az összefogás jelentőségét emelték ki a szónokok a Csongrád Megyei Önkormányzat hagyományos Szent István-napi ünnepségén, Ópusztaszeren. A hajdani krónikák szerinti első magyar országgyűlés helyszínén látványos égi és földi bemutatók, valamint nemzeti múltunkat idéző előadások várták az ide látogató vendégeket.
A nemzeti ünnepen csaknem tízezer látogatót fogadott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az egész napos, változatos programban mindenki találhatott neki tetszőt: díjugratás, haditorna-bemutató, a megyei civil szervezetek sátrai, kézműves mesterek kirakodóvására várták az érdeklődőket. E napon ingyenesen lehetett megtekinteni a Feszty-körképet, és idén megnyitották a rotunda tetején lévő kilátót is a vendégek előtt, ahonnan a környező településeket is jól láthatták a látogatók.
A Csongrád Megyei Önkormányzat hagyományosan a hajdani szeri gyűlés helyszínén ünnepli az államalapítást, ahol a honfoglaló őseink első országgyűlésükön olyan törvényeket hoztak, melyek a Szent István által megteremtett magyar államra is hatással voltak.
Az ünnepi műsor kezdetén a csanádpalotai Dér István Általános Iskola Fúvószenekara és a Bab Társulat óriásbábos komédiásai csalogatták a színpadhoz a vendégeket. A nézőket ezután az idei kanadai Táncvilágkupán három világbajnoki aranyérmet nyert „4 For Dance” táncegyüttes kápráztatta el a magyar néptánc elemeit változatos ritmusjátékokkal elegyítő műsorával.
A táncshow után hatalmas nemzeti színű lobogókkal érkező ejtőernyősök és történelmi zászlókkal belovagoló nomád harcosok nyitották meg a hivatalos ünnepséget. A megyei önkormányzat nevében Vincze László országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket, aki beszédében kiemelte, az államalapítás napja példaértékű összefogást jelképez – ezért Csongrád megye is ezt tűzte ki céljául: megtalálni a békés együttélés lehetőségét mindenkivel, ahogyan erre már Szent István is figyelmeztette népét.
Miután Magyar Anna közgyűlési elnök átadta a megyei önkormányzat alkotói díjait, a rendezvény szónoka, Szőcs Géza erdélyi költő osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. „A történelem folyamatos próbatétel – ezekre a kihívásokra a magyarság eddig megfelelő válaszokat tudott adni, hiszen meg tudott maradni itt, ebben a harcok által pusztított térségben. Ez azonban nem sikerülhetett volna egy olyan szövetségkötés nélkül, melyre nem sok példa van a világtörténelemben” – mondta. A szónok a vérszerződés történelmi jelentőségéről, a törzsek közötti belső ellentéteken való túllépésről és sikeres együttműködésükről szólva a magyarság érdekében történő mielőbbi összefogást sürgette. „Szent István művének alapjait is a vérszerződés rakta le és a pusztaszeri országgyűlés erősítette meg. Ezek együtt alkotják a magyar államiság gyökereit, így lehet ez az alapítás a történelmi bölcsesség és tolerancia jelképe” – fogalmazta meg Szőcs Géza.
A Péterfi György makói pékmester által sütött új kenyeret Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök szentelte meg, aki a „nemcsak kenyérrel él az ember” bibliai gondolatot az anyagi-tárgyi és a szellemi-lelki értékek együtteseként felfogott teljes életnek értelmezte. A püspök szerint ez a teljesség ma bizonyos politikai csoportok mulasztása miatt a társadalom nagy része számára csupán vágyálom, ezért „fel kell emelnünk a szavunkat ez ellen, és így kell kérnünk Isten áldását az új kenyérre”. 
A megszentelt kenyeret Makra József, Ópusztaszer polgármestere szegte meg, majd a részvevők között kicsi Szent István-napi új kenyereket osztottak szét.
A „Hunor, Magyar mondavilág a folklór nyelvén” című zenés történelmi táncjáték nagy sikerrel mutatta be a magyar őstörténetet Emese álmától az államalapításig. Az előadásban együtt szerepeltek színészek, énekesek, néptáncegyüttesek lelkes amatőrökkel és hagyományőrző íjászokkal, akik a hagyományos népzene és -tánc, valamint a modern zenei hangzások és színházi táncok ötvözésével alkottak egységes történetet a legendákból és történelmi eseményekből.
A NemEz Band folk-rock koncertje után napnyugtakor tüzes nyílvessző gyújtotta meg a szalmából rakott tóparti máglyát, a színpadon pedig a „Gyilkos-tó legendája – Fazekas Eszter története” címmel újabb táncjáték következett. A magyarországi és erdélyi előadók közös munkájaként megszületett előadás méltó zárását adta a nemzeti ünnep megyei rendezvényeinek.
Hozzászólások