Pápai süvegek, koronák és kínai vázák tojásból – Az 1936-os olimpia fáklyája a múzeumban – Történelmi maraton az Emlékpontban – „A vérző kukoricás”
Pápai süvegek, koronák és kínai vázák tojásból
Harci sisak, váza, korona, pamutgombolyag és pénzérme – hétköznapi tárgyak nem hétköznapi módon – tojásból megformázva. Ilyen különleges alkotásokat, remekműveket készít tojáshéjból immár több mint tizenöt éve Szutor Gabriella iparművész, melyekből egyedülálló kiállítás nyílt július 17-én a szegedi Kass Galériában. A több mint 110 darabból álló tárlat átfogó képet ad Szutor munkásságáról. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg hétfő kivételével 10-től 17 óráig.
Az 1936-os olimpia fáklyája a múzeumban
Különleges olimpiai fáklyával bővült a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye: az 1936-os berlini játékokra készült fém fáklyával vitték az olimpiai lángot az országhatártól Szegeden át egészen Kecskemétig. A kuriózumnak számító műtárgy fogójába a láng útvonalát és a városokat is belegravírozták. A fáklyával magyar atléták vitték az olimpiai lángot az országhatártól Kecskemétig. A fáklyára gravírozott olimpiai öt karikát a német birodalmi sas tartja, mely alatt az „Olimpiai fáklya – váltófutás – Berlin, 1936″ felirat szerepel. A különleges fáklya a Fekete Házban tekinthető meg.
Történelmi maraton az Emlékpontban
A Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében az Emlékpont adott otthont július 11. és 19. között egy országosan is egyedülálló tudományos előadás-sorozatnak. A szabadegyetem kilenc napja alatt a régmúlttól egészen a jelenkorig tartottak referátumokat elismert régészek, történészek, de jelen voltak az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei is.
Az előadók között köszöntötték többek között a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának jelenlegi, illetve korábbi dékánját (Csernus Sándort és Almási Tibort), de a rendezvény szakmai színvonalát emelte Makk Ferenc és Szegfű László professzorok, illetve Marjanucz László, a szegedi történeti intézet vezetője is.
„A vérző kukoricás”
90 éve Hódmezővásárhely határában a román katonák 56 ártatlan polgárt bestiális kegyetlenséggel gyilkoltak meg. Július 24-én a Kutasi úti emlékműnél Tőkés László európai parlamenti képviselő tisztelgett az áldozatok emléke előtt. 1919 tavaszán és nyarán többször „cserélt gazdát” Hódmezővásárhely: a bolsevik direktórium idején internálták a város húsz köztiszteletben álló vezetőjét, majd francia és román megszállók érkeztek. Júliusban néhány órára újra magyar kézre került a város, majd ismét visszatértek a megszálló románok. Július 25-én reggel felhozatták a városháza börtönéből a korábban ártatlanul bebörtönzött polgárokat, majd az egymáshoz kötözött emberek egy szakasznyi katona kíséretében elindultak a város határába. A Nagy Dezső-féle tanyánál álltak meg, ahol a román katonák gépfegyvert is használva a tanya pincéjéből felhozott foglyokat csoportba állítva agyonlőtték.
Hozzászólások