A magyarországi egészségügy a katasztrófa felé sodródik – legalább is egyre több szakember ad hangot ilyen és ehhez hasonló pesszimista véleményének. És sajnos az igazság az, hogy nemcsak egyedi véleményekről van szó, hanem egzakt adatok, felmérési mutatók támasztják alá a szakterületen dolgozó gazdasági vezetők, kórházigazgatók, orvosprofesszorok meglátásait. Összeállításunkban próbáljuk feltárni, megfejteni a bajok eredőjét s a megoldási lehetőségeket.
A hazai egészségügyi rendszer összeomlóban van, már csak a szakmájukért elkötelezett és a betegekért felelősséget érző szakdolgozók tartják össze – fejtette ki nemrégiben a Polgári Orvoskör, a Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportja, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezete közös rendezvényén Wittmann Tibor, a SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika vezetője. „A folyamat még Molnár Lajos minisztersége idején kezdődött, ahol a drasztikus ágyszámcsökkentés miatt a Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács fejezte ki tiltakozását, majd az ország összes tanácsa leszögezte, hogy nem támogatja a kormányzati intézkedést. Az Alkotmánybíróság később érvénytelenítette a rendeletet, alkotmánysértőnek ítélte azt meg” – idézte fel az átgondolatlan, szakmaiatlan egészségügyi intézkedések megjelenésének gyökereit a professzor.
„Az állami finanszírozások folyamatos, átgondolatlan megvonásai a Magyar Kórházszövetség és az Egyetemi Klinikák Szövetsége szerint is egyre mélyebb válságba sodorják az egészségügyet, s félő, hogy hamarosan nem tudjuk majd ellátni a betegeket. Ez a kormányzat túllépte a társadalmi együttműködés korlátjait, amit egyetlen demokratikus állam sem tehet meg állampolgáraival” – fűzte hozzá.
Dux László, a Professzorok Batthyány Köre szegedi csoportjának elnöke hozzátette, hogy az egyetemi fenntartású klinikákat még tovább sújtja a nemzetközi egyetemekről szóló törvény, mely az orvosi karok a külföldi ösztöndíjakból származó bevételeit csorbíthatja jelentősen.
A konkrét számok tekintetében megtudhattuk, hogy a megyei fenntartású egészségügyi intézmények közül 2009. július 1-től a szentesi kórház havonta 29 millió forinttal kevesebbel gazdálkodhat, Makón 10, Deszken pedig 6 milliós ez a deficit. És ehhez a „csapáshoz” társul még az 5 százalékos áfanövelés is. Az ország orvosi karait működtető egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged) 1-1,5 milliárd forinttal kevesebb juthat majd a kórházak, klinikák finanszírozására az előző évekhez képest.
Hozzászólások