Lakóparkot létesítene a szegedi városvezetés a Bakay, Huszár, Rigó, Mura utcák által határolt, korábbi ipari területen úgy, hogy a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyva a környékre jellemzőnél lényegesen magasabb épületeket emelne. A közgyűlés baloldali többsége elfogadta az építési szabályzat módosítását, a lakók ígérik: nem adják föl a harcot.
Heves vita alakult ki a szegedi közgyűlés május 15-i ülésén a kormánypártiak és az ellenzékiek között a Rigó utcai korábbi kábelgyár területére tervezett lakópark ügyében. A lakók régóta tiltakoznak az ellen, hogy többemeletes házakat építsenek a kisvárosias, kertvárosias környezetbe.
Az ügy számtalan lakossági fórum, nyílt levél és demonstráció után került a képviselők elé. Az MSZP-SZDSZ-es városvezetés tervei szerint a 6 hektáros területen több mint 600 lakást húznának fel, köztük 4-5 szintes, akár 15 méter magas épületeket. Az ottaniak nem a lakópark kialakítása ellen tiltakoznak, csak azt szeretnék, ha nem változna meg gyökeresen a környék jellege.
A legutóbbi, április 9-i lakossági fórumon az érintettek erélyesen hangot is adtak véleményüknek: élhetőbb viszonyokat követeltek, illetve azt, hogy maradjon a 9,5 méteres beépítési magasság, ne zsúfoljanak be ekkora területre közel 2000 új lakót, és a telek beépítettsége ne legyen több 43 százaléknál, tehát maximum 380 házat építsenek. Hiába sorolta a tervváltoztatással járó előnyöket, a megnövekedett zöldterületet, a szélesebb utcákat, magasabb épületeket a város SZDSZ-es alpolgármestere, Nagy Sándor, Sz. Fehér Éva városi főépítész és Takács Máté tervező, a nagy számban megjelent dühös lakók hajthatatlanok maradtak. A vita során mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a városvezetés nem az emberek érdekeit képviseli, sokkal inkább a befektető, az ingatlantulajdonos (profitorientált) szempontjait tartja szem előtt.
Nagy Sándor kompromisszumként azt ajánlotta: a Rigó utca frontján csökkentik az építési magasságot. Az érintett környéken élőket azonban ez nem győzte meg. Ők attól tartanak, a lakópark megépítésével megnövekszik az autók száma és a forgalom is, egy kisebb falu lakossága zsúfolódik össze viszonylag kis helyen. Aláírásgyűjtéssel erősítették meg követelésüket, majd nyílt levelet fogalmaztak meg Botka László (MSZP) polgármester felé – a dokumentumot elsőként a SZEGEDma.hu internetes újság tette közzé. Ebben tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy ésszerűtlen és élhetetlen környezetet kényszerítsen rájuk a szegedi városvezetés. „15 méteres építménymagasság engedélyezését csak a befektető és a kivitelező gazdasági érdekei indokolják” – írták a polgármesternek. A civilek saját szervezetet is létrehoztak Élhető Szegedért Egyesület néven. Képviselőik közül mintegy kéttucatnyian a május 15-i közgyűlést megelőzően a városháza előtt demonstráltak, majd a díszterem karzatáról követték a tervről folytatott vitát. „A nyílt leveleinkre nem válaszoltak, három bizottsági ülésre mentünk be, ebből kettőn még azt sem szavazták meg, hogy felszólalhassunk” – érzékeltette Hegedűs Ernő, az egyesület elnökhelyettese, mennyire tartják a lakosság véleményét a torony alatt.
A közgyűlési ülésen Nagy Sándor – és hozzá kapcsolódva később több alkalommal Botka László is – azt állította: a tervezési folyamat során figyelembe vették a lakossági véleményeket, ezek hatására történtek is módosítások az eredeti elképzelésekben. Azzal igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, hogy szellősen beépített zöldövezeti lakópark jön majd létre, melynek csak a belsejében építenek kétemeletesnél magasabb (akár 15 méteres) házakat.
A Fidesz és a KDNP képviselői, Gyimesi László, Juhász Gyula, Oláh János, Balogi Dániel, Kalmár Ferenc és a független Balogh László figyelmeztették a városvezetést: nem helyes, hogy egy magánbefektető érdekeit a végletekig kiszolgálva semmibe veszi 600 lakó akaratát. Botka László hajthatatlan maradt, bevetette a már megszokott – kommunikációs stábja által nyilván igen komoly összegekért előregyártott – paneleket: az embereket félretájékoztatták a fejlesztésről, bizonyos erők saját céljaik kiszolgálása végett gerjesztenek feszültséget, a lakók jelentős része pedig máris köszönőlevelekkel bombázza a városházát az új szabályozási tervezet miatt…
A szegedi közgyűlés a lakosok és az ellenzék tiltakozása ellenére megszavazta a Bakay, Huszár, Rigó, Mura utcák által határolt terület új szabályozásával kapcsolatos határozatot. Az MSZP-SZDSZ részéről mindenki az igen gombot nyomta meg, csak a terület képviselője, Lauer István tartózkodott. A baloldal mellett szavazott – nem először – Apró-Juhász János (Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület) is.
Az Élhető Szegedért Egyesület elnöke, Szörényi Judit arról tájékoztatta a Déli Szót, hogy folytatják a „harcot”, azaz megkezdik a jogorvoslati lehetőségek felkutatását, valamint különböző fórumokon, illetve a szóba jöhető hatóságok megkeresésével igyekeznek megakadályozni lakókörnyezetük rombolását.
A témáról további írások olvashatóak a www.szegedma.hu internetes újság Politika, közélet rovatában.
Tisztelt Pintér M Lajos Úr!
Teljesen igaza van Önnek és az ellenzéki képviselőknek is a város fejlődésével kapcsolatban. Miért kellene bántani a Bakay Nándor utcában álló leroggyant kábelgyári épületet és helyette építeni szebb épületegyüttest. Szegednek az lenne a legjobb, ha minden úgy maradna mint a Fidesz vezette várovezetés alatt, amikor is jóformán nem épült semmi. Most viszont amikor a beruházások sokasága folyik / ami egyébként a város gyarapodását is jelenti / akkor az nem jó sem Önnek /legalább is a cikke ezt sugallja/ sem a csak hangoskodni tudó ellenzéknek. Kérem legalább a cikkeiben legyen tárgyilagos.