Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, így az ötévente megrendezett európai parlamenti képviselőválasztásokon idehaza immár második alkalommal dönthetünk, hogy melyik párt jelöltjei képviseljenek minket Brüsszelben. Vannak, akik úgy vélik, az uniós választásokon az erős érdekképviselet delegálása a tét (hatékony lobbi az eurómilliókért), mások belpolitikai visszhangot is hallani vélnek majd az eredmények mögött.
Először lássuk, mi is ez a nagy kontinentális közösség. Az Európai Unió részben kormányközi, részben pedig nemzetek fölötti integráció, amely jelenleg 27 európai államot foglal magában. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre a Maastrichti Szerződéssel, de az EU számos jellegzetessége létezett már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Az EU tevékenységi köre a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. Jogkörének jellege azonban a különböző területeken más és más, attól függően, hogy a tagállamok mennyi hatalmat ruháztak rá. Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 16 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.
A 2004. május 1-jei csatlakozását követő első választáskor, 2004. június 13-án Magyarország lakosságának mintegy 39 százaléka járult az urnákhoz. Akkor a Fidesz-KDNP nyerte a szavazást, a 24 EP-képviselői helyre 12 politikust delegálhatott, az MSZP 9 főt, az SZDSZ és MDF 2, illetve 1 képviselőt. Az elemzők az idei választásokon is a 2004-eshez hasonló részvételre számítanak, azonban – a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány népszerűtlensége miatt – még elsöprőbb jobboldali fölénnyel. Idén azonban már csak 22 hely jut az Európai Parlamentben a magyaroknak. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a részvétel 36-42 százalék közötti lehet; a Fidesz-KDNP 14-15, az MSZP 5-6 helyre számíthat, s talán a Jobbik és/vagy az SZDSZ is átlépheti az 5 százalékos küszöböt. A Déli Szó az európai parlamenti választások kampányának a finisében a voksolások körülményeit, lehetőségeit és vonzatait járta körül megyénkben.
Hozzászólások