A Csongrád Megyei Önkormányzat március 15-i ünnepségsorozata már a jeles nap előtti pénteken elkezdődött. Az újszegedi Rendezvényházban a szabadságharc relikviáiból nyílt kiállítás, amit egy kerekasztal-beszélgetés követett az 1848/1849-es eseményekről. Vasárnap a szegedi Móra Ferenc Múzeum előtt folytatódtak az ünnepi megemlékezések.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott megemlékezések az újszegedi Rendezvényházban kezdődtek március 13-án. A Csongrád Megyei Önkormányzat szervezésében megnyílt a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Fekete Ház és magánszemélyek gyűjteményéből összeállított, „1848-49-es relikviáink” című kiállítás, melyet Miklós Péter történész-muzeológus és Kertész Péter kulturális tanácsos rendezett.
„A forradalomról és szabadságharcról mindenhol megemlékeznek, hiszen országszerte szinte minden település vagy annak lakója valamilyen formában részt vett a jövőt formáló történelmi eseményekben” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Szakály Sándor történész. Szegednek ezúttal is kitüntetett szerep jutott, hiszen a megyeszékhelyhez kötődik Horváth Mihály történész, kiváló politikus és neves egyházi személyiség munkássága, valamint a kitűnő honvédparancsnok és katonai vezető, Damjanich János tevékenysége. A kiállításon tablók, emléktárgyak, fotók tekinthetők meg abból a korból. A történész kedvencei közé tartozik a honvédeket immár idős korukban megörökítő fotósorozat. E fotók meghatározó forrássá válnak, ha a kor emberének életsorsa, életútja iránt érdeklődünk, azt szeretnénk tanulmányozni.
Szakály Sándor történész beszél a megnyitón
„Miért van az, hogy nálunk jóval szegényebb történelmi múlttal rendelkező kisebb nemzetek fontosabb ünnepeiken vidáman, önfeledten harsogják himnuszukat, nemzeti indulójukat, míg nálunk az emberek némán, többnyire magukba szállva hallgatják azt? Nem mindig volt ez így” – véli Szakály, és hozzáteszi: „E kiállítás is arra hívja fel a figyelmet, legyünk büszkék őseinkre, múltunkra; őrizzük meg elődeink hazafiasságát, haza- és szabadságszeretetét, és adjuk tovább az elkövetkező nemzedékeknek ezeket az örök értékeket.” Ezt követően Marjanucz László, Szakály Sándor és Pelyach István történészek kerekasztal-beszélgetésen ismertették március 15-e előzményeit.
Március 15-én a múzeum előtt, a „Legszebb ország hazám…” című rendezvény köszöntőjében Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a nemzet érdekeinek képviseletét és a mielőbbi változást szorgalmazta. Felidézte, hogy az 1848-as forradalom előtt két évvel gazdasági válság, aszály, fagy és árvíz sújtotta az országot – de a közösségek összefogásával sikerült ezeket legyőzni. „Most nincs árvíz és háború, mégis nagy bajban van hazánk, a kormányzat ezek nélkül is pusztulás felé viszi nemzetünket. Csak közös erővel szabhatunk új irányt!” – fogalmazott. A rendezvény ünnepi szónoka, Gál Kinga európai parlamenti képviselő a gazdasági és társadalmi krízisből kivezető utat „az összes társadalmi réteg önzetlen összefogásával” tartja elképzelhetőnek. Véleménye szerint Magyarország most a leszakadással küzd, ezért új reformkorra van szükség, amikor a megújulás, az összefogás politikája lehet a megmentőnk: „Közös és mély erkölcsi megújulásra van szüksége az országnak, amely után ismét érték lesz a család, az iskola, a tisztességes munka és a törvénytisztelő ember.” 1848-ban a márciusi ifjak fel tudták ébreszteni a közösségi szellemet, erre ma is nagy szükség volna.
„Merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk, merjünk felelősséget vállalni egymásért és hazánkért, merjünk a jövő emberei lenni! A gyermekeinkért, az ő jövőjükért” – mondta.
A beszédek után a Pavane Tánccsoport, Sövény Tibor és Sasvári Sándor idézték meg a múzeum főbejárata előtt a korabeli hangulatot. A rendezvény végén társadalmi szervezetek és politikai pártok Klauzál Gábor 1848-as miniszter szobrát koszorúzták meg.
A szabad sajtó napja alkalmából Magyar Anna a megye sajtódíját Égető Gyulának, a hódmezővásárhelyi Rádió7 és a Promenad.hu cég- és szerkesztőségvezetőjének adta át.
Márton Gábor – Tuti
Hozzászólások