A Csongrád Megyei Önkormányzat által rendezett március 15-i megemlékezésen Gál Kinga fideszes európa parlamenti képviselő volt az ünnepi szónok. Az erdélyi származású politikus asszony a magyarságot érintő aktuális kérdésekről beszélt.
„A határon túli magyarsággal eddig is sokat foglalkoztam, csak a dél-alföldi és délvidéki térségben Becsey Zsolttal történt munkamegosztásunk miatt eddig kevesebbet jártam. Ez a júniusi választás után várhatóan változni fog” – árulta el Gál Kinga a Déli Szónak. Meglátása szerint 2004 óta a magyar EP-képviselők fő feladata Brüsszelben a figyelemfelhívás, a magyarokat érintő problémák megjelenítése volt: „Be kellett mutatnunk, hogy országunk határain túl is léteznek magyar közösségek, és ezek helyzete közel sem olyan jó, amilyennek azt a többségi nemzetek bemutatják. Uniós tagságunk előtt senki nem vetette fel ezeket a kérdéseket. E közösségek élete most sincs megoldva, de ki kell mondanunk, hogy igenis van ma is magyarkérdés Európában.”
Gál Kinga jelentősnek és szimbólumértékűnek tartja, hogy a magyarországi, felvidéki és erdélyi magyarok képviselői együtt szavaznak Brüsszelben. Véleménye szerint a gondokat nem az EP-képviselők fogják megoldani – ez az adott tagállamok felelőssége. Az ő feladatuk az, hogy a felmerülő problémákat ne hagyják elhallgatni. „Bármennyire is szeretnénk, az Európai Unió nem tud autonómiát adni senkinek. Mindössze alapelveket nyújthat, amik alapján az egyes államok, kisebbségek, közösségek megalkothatják saját megoldásaikat” – fogalmazott. Tapasztalatai szerint a magyarság autonómiatörekvéseit úgy tudják hatékonyabban képviselni, ha összeurópai irányelveket mutatnak fel. A szubszidiaritás elve alapján a döntéseket ott kell meghozni, ahol a problémák felvetődtek – ehhez kapcsolható az az igény, hogy helyben választott önkormányzatok hozzanak döntéseket saját polgáraikról.
Amint Gál Kinga elmondta, a kisebbségi kérdésről szóló uniós egyeztetéseket alapvető fogalmi különbségek is nehezítik. Ezek abból adódnak, hogy a régi tagállamokban a kisebbségi kérdés ma már a bevándorlásból eredő új nemzeti, etnikai kisebbségeket jelenti, míg nálunk a történelmi okok miatt kialakult, úgynevezett hagyományos kisebbségek a jellemzők. A bécsi székhelyű Alapvető Jogok Ügynökségének munkatársaként közreműködött az idei év elején elkészült „Az alapvető emberi jogok helyzete az EU-ban 2004-2008″ című jelentés összeállításában. Az ő közbenjárásának köszönhetően sikerült elérni, hogy a magyarság problémái is megjelenhessenek a szövegben. „A másik fontos eredményünk, hogy most már kisebbségi ügyekben is vizsgálódhat az ügynökség. Ez pár éven belül komoly hatással lehet az európai politikára” – fejezte ki reményét.
Hozzászólások