Az ember már évszázadok, évezredek óta figyelte a természetet, a természeti jelenségeket, és habár meg nem értette, de a megfigyeltekből képes volt kikövetkeztetni nemcsak egy napra, de akár több hétre vagy hónapra is az időjárást.
Manapság sokszor lehet hallani, mikor egy időjárással kapcsolatos megfigyelés hangzik el, hogy már semmi sem a régi. Hogy mi az igazság ebben, még nem tudjuk megmondani. Az éghajlati viszonyok változásához nagyban hozzájárult az ember is. Most hadd ne soroljuk őket, mindenki tudja, melyek azok a tényezők…
Szeretnénk az olvasók elé tárni egy átfogó, egész évre vonatkozó népi megfigyelést. Hogy az ember mikor, mire figyeljen. Jegyezze le, és alkalomadtán vesse össze a hagyományt a megfigyeléseivel!
Vajon igazság lesz benne? Vegyük a hónapok sorrendjében!
Március – Böjtmás hava, Kos hava, Tavaszelő
A gazda mondókája szerint:
Gergely-napi szél
Szent György-napig él
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó
Neki fáj márciusi hó.
A márciusi hó nagyon ártalmas. Amennyi a harmat húsvét előtt, annyi fagy lesz húsvét után. Ha villámlik és dörög márciusban, akkor havazik majd májusban, és amennyi eső esik márciusban, annyi zivatar lesz 100 nap múlva.
Ha március 10. napján fagy, még negyven napig lehet fagyra számítani.
Ha Gergely napján (március 12.) zord az idő, a rókalyukból róka jön elő, de ha azon a napon ragyog a nap, a róka még két hétig kuckójában marad.
Sándor – József – Benedek (március 18., 19., 21.) zsákban hozzák a meleget, és ekkor érkeznek a gólyák.
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) napján amilyen az időjárás, olyan lesz a következő negyven napban is. És e nap körül érkeznek meg a fecskék is.
Hozzászólások