Az egykoron joggal és méltán iskolavárosnak számító Szegeden 1995 óta folyamatosan napirenden vannak az iskolamegszüntetések és -összevonások, ám a legkomolyabb volumenű csonkítást az MSZP és az SZDSZ irányítása alatt, 2002 óta hajtották végre a megyeszékhelyen. A szakképzés vitatott egységesítésének most a híres gimnáziumi sportosztály is áldozatául esett.
1995-öt követően mind a baloldali, mind a jobboldali városvezetés idejében több iskolamegszüntetés és -bezárás is történt (összesen öt általános iskola fejezte be működését 2002-ig), ám a legradikálisabb átalakítások az utóbbi hat esztendőben történtek.
Botka László (MSZP) első polgármesteri ciklusa idején, 2003-ban már bezárták a Németh Imre és a Napos úti iskolát, 2007-ben pedig újabb két általánosra, a Kodály térire és a Kolozsvári téri Mórára került lakat. Összevonták emellett a Tápén és Petőfitelepen működő három általános iskolát, a Bálint Sándort, a Hunyadit és a Petőfit.
A középiskolák egyelőre megúszták a bezárást, ám nem lélegezhetnek fel: 2007-ben összevonták a Tisza Lajos- és a Kossuth Zsuzsanna-szakközépiskolát, illetve a Móra Ferenc- és a Tápai Antal-szakközépiskolát. Létrejött egy oktatási komplexum is, melyet a Szegedi Többcélú Kistérségi Társulás működtet: ide közel húsz óvoda és iskola tartozik, s a székhelye a Csongor téren, az Eötvös-gimnáziumban található. Most újabb, még nagyobb szabású összevonásokat jelentettek be: nyártól négy nagy intézmény alakul a tizenhárom szegedi szakközépiskolából és szakiskolából.
Erőből döntenek
Botka Lászlóék az intézkedéseket mindig szakmai okokkal, a demográfiai változásokkal és az ezekkel összefüggő pénzügyi nehézségekkel magyarázzák. A nevük elhallgatását kérő szegedi pedagógusok a Déli Szónak azt mondták, az átalakításokkal, átszervezésekkel mindig az a legnagyobb probléma, hogy a szegedi városvezetés erőből hozza meg a döntéseket, elmulasztja az ezekkel kapcsolatos szakmai egyeztetéseket, s aztán kész tények elé állítja az iskolákat. Aki aztán ellenvéleményt fogalmaz meg, okkal-joggal tarthat retorzióktól. Így is tanárok tucatjai kerültek, kerülnek utcára, érthető, hogy kevesen mernek nyíltan szembeszállni a központi akarattal…
A fent említett megoldásokra egy nagyon jellemző és szomorú példa a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában megszüntetésre ítélt, közel harmincéves múltra visszatekintő sportiskolai osztály esete. A fenntartó önkormányzat a szegedi szakképző intézmények összevonása miatt – amit megint a tanulólétszám csökkenésével, az oktatási rendszer aránytalanná válásával indokolnak a torony alatt – több gimnáziumi osztály megszüntetését jelentette be a következő tanévtől. Ennek az átszervezésnek az áldozata a sportiskolai osztály, ahová minden évben háromszoros a túljelentkezés.
Semmibe vett jogok?
A Tisza-parti gimnázium igazgatója, Eitler József bízik a döntés ideiglenességében, és sajnálja, hogy nem adtak időt az átszervezésre, és már a felvételik leadása után jelentették be véglegesen a döntést. A „sportos” gimnázium legendás tanára, Kelemen Béla nyílt levelet juttatott el az ügyben több helyi médiumhoz is, melyben megdöbbentőnek, felháborítónak és megalázónak nevezi a döntést. A nyugalmazott testnevelő is azt kifogásolja, hogy kész tények elé állították őket. „Előzetesen nem kérdezték meg az iskolát, az önkormányzati bizottságokat (sport-, költségvetési stb.). Nem kérték ki a városunkban működő érdekelt sportegyesületek, szakosztályvezetők véleményét. Semmibe vették a szülők és a továbbtanulni vágyó általános iskolába járó gyerekek jogait. Nem állítottak fel alternatívákat, és azokat semmilyen fórumon nem vitatták meg” – írja levelében.
Merítési bázis kivégezve?
A témával foglalkozó helyi internetes újság, a SZEGEDma.hu felkereste az oktatási és sportiroda vezetőjét, Kardos Jánost, aki hasonlóan az igazgatóhoz először együttműködésről, megoldáskeresésről beszélt, de visszavonta nyilatkozatát, és hivatalos levelet juttatott el a portálhoz, melyben már arról értekezett, hogy nem célja egy iskolának a versenysport támogatása, és különben sem a gimnáziumban dől el valakinél, hogy tehetséges-e.
A sportszakma városi felelősének nyilatkozatára disszonánsan rímelt a Kása Ferenccel , a Démász-Szeged Vízisport Egyesület utánpótlás mesteredzőjével készült interjú, aki éppen arról nyilatkozott az említett internetes újságban, mennyire jellemző a magyar sport mai helyzetére, hogy egy jól működő rendszert egy gyors, meggondolatlan döntéssel tönkretesznek. Szeged élsportja a sporttagozatos iskolák lineáris folyamából merítkezett évtizedek óta. A kajak-kenu is többek között a Széchenyinek köszönheti, hogy szegedi bajnokokat termel folyamatosan, de ugyanígy említhetnénk a kézilabdát; ugye nem kell bemutatni Nagy Lászlót, Vadkerti Attilát
vagy Laluska Balázst, akik a sporttagozatnak is köszönhetik, hogy világklasszis szintre juthattak?
A témáról a www.szegedma.hu internetes újság Politika, közélet rovatában találhatnak további részleteket.
Hozzászólások