Évekig tartó politikai huzavona után 31 önkormányzat és két megye összefogásával, közel 60 millió forint állami támogatás segítségével 2009. január 5-én átadták végre az ország hetedik légimentő-bázisát, így Magyarországon a 15 percen belül mentőhelikopterrel elérhető területek aránya 65 százalékról 85-re ugrott.
A dél-alföldi régióban a működési költségek kormányzati csökkentése miatt 2004-ben ideiglenesen leállt a légi mentés. Az átszervezést követően Szeged, Szentes és Kiskunfélegyháza pályázott az új helikopteres mentőállomásra. Az ország hetedik légimentő-bázisának felállításáról végül 2006 áprilisában született döntés. Először Szentest választották helyszínként, de az erősebb politikai lobbi hatására (Botka László szegedi polgármester közbenjárásával) később már Szegedet jelölte meg a szaktárca, ám az érintett megyék közül Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok összefogtak, és immár a szakma véleményét is figyelembe véve, 2007 nyarán Szentes lett az új befutó. Akkor úgy tűnt, év végéig felépül a bázis, ám a politika tovább húzta a határidőket, mondván: nincs még rá keret (látva a lehetetlen helyzetet, még egy magánszemély is felajánlotta repterét ideiglenes megoldásnak). Végül az önkormányzatok – megelégelvén a tehetetlenséget – összefogtak, és a települések összeadtak annyi pénzt, ami a kormány 60 milliós támogatásával fedezte a bázis építésének közel 100 millió forintos költségeit.
A légi mentők egyébként már 2008. december 28-ától ügyelnek. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a légimentő-bázis példátlan összefogás eredményeként valósult meg. A megye településeit a Csongrád Megyei Önkormányzat mozgósította. Amellett, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt előterjesztésben a bázis Szentesre helyezését kérte az elnök asszony, az önkormányzat még 10 millió forinttal járult hozzá a megvalósításhoz. „A mintegy 100 millió forintos beruházáshoz majd’ 40 millió forintot gyűjtött össze a megyék – Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye – összesen 31 önkormányzata. Az Egészségügyi Minisztérium ezt az összeget egészítette ki 60 millió forinttal” – mondta Magyar Anna.
Elsőként Sándorfalva adott át 1 millió forintot, később Csongrád is hasonló összeggel járult a munkálatokhoz. Szentes 9 milliót adott, és ingyenes telekhasználatot, de több kisebb település is a „zsebébe” nyúlt; Röszke 250, Zákányszék 100 ezer forintot fizetett. Szeged önkormányzata nem támogatta az építkezést. Túri Péter, a Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója a bázissal kapcsolatban elmondta, hogy a szentesi mentőállomás önálló működésre alkalmas, azaz rendelkezik saját kerozinkúttal, fénytechnikával, szociális blokkal, pihenő-, adminisztrációs helyiségekkel, fűthető hangárral, egészségügyi raktárral. A légimentő-bázison négy személy – orvos, pilóta, szerelő és egy ápoló – tart ügyeletet minden évszakban napkeltétől napnyugtáig. Sötétedés után ugyanis a helikopter nem tud biztonságosan megközelíteni ismeretlen terepet, és a kórházaknak sincs még kivilágított leszállópályájuk.
„Az a hároméves küzdelem, ami egy 100 milliós egészségügyi beruházás körül folyt, mutatja meg nekünk a mai politikai valóságot” – nyilatkozott a Déli Szónak Halmai László, a Csongrád Megyei Közgyűlés tulajdonosi bizottságának elnöke. „Hogy az eredetileg optimális helyszínt egy város politikai vezetése csak azért akarja megváltoztatni, hogy magáénak mondhassa a légi mentést, számomra nonszensz. Nem juthatott volna eddig az ügy, ha minden politikai szereplő felelősen gondolkodna. Egy normálisan kormányzott államban ez a hír öt sorban jelent volna meg, nem hosszú cikksorozatok kíséretében…” – vonta le a tanulságot Halmai.
Az első bevetésre éppen január 5-én került egyébként sor: a szentesieket Dévaványára riasztották, ahonnan egy beteget belgyógyászati eredetű rosszullét miatt kellett a békéscsabai kórházba szállítaniuk.
Hozzászólások