Február – Böjtelő hava, Halak hava, Télutó
Az ember már évszázadok, évezredek óta figyelte a természetet, a természeti jelenségeket, és habár meg nem értette, de a megfigyeltekből képes volt kikövetkeztetni nemcsak egy napra, de akár több hétre vagy hónapra is az időjárást.
Manapság sokszor lehet hallani, mikor egy időjárással kapcsolatos megfigyelés hangzik el, hogy már semmi sem a régi. Hogy mi az igazság ebben, még nem tudjuk megmondani. Az éghajlati viszonyok változásához nagyban hozzájárult az ember is. Most hadd ne soroljuk őket, mindenki tudja, melyek azok a tényezők…
Szeretnénk az olvasók elé tárni egy átfogó, egész évre vonatkozó népi megfigyelést. Hogy az ember mikor, mire figyeljen. Jegyezze le, és alkalomadtán vesse össze a hagyományt a megfigyeléseivel!
Vajon igazság lesz benne?
Vegyük a hónapok sorrendjében!
Február – Böjtelő hava, Halak hava, Télutó
A gazda mondókája szerint:
Gyertyaszentelő melege
Sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Kora tavasznak hírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja (február 28.)
Ég áldását bőven adja.
Ha Gyertyaszentelő napján (február 2.) vagy előtte énekel a pacsirta, majd elhallgat, akkor utána még sokáig fog hallgatni. És ha ezen a napon a medve koma kibújik barlangjából, és meglátja árnyékát, visszacammog, és bizony akkor hosszú tél lesz. Ha Dorottya napján (február 6.) fagy, vagyis szorítja, akkor Julianna napja (február 16.) tágítja, azaz enyhül a hideg.
Ám Zsuzsanna napján (február 19.) ha a pacsirták szólnak, vége lesz akkor már a hónak, de ha befagy a pacsirták szája, egyik hó a másikat várja.
És máris jön Mátyás napja (február 24.), hát arra figyelni kell ám, mert ha talál, visz, ha nem talál, csinál fagyot.
De ha töri Mátyás a jeget, közeleg a kikelet, ha mégis ezen a napon csúnya az idő, a gabona üszkös lesz.
Hozzászólások