Ipartörténeti érdekességnek számít a Szentes iparát egykor megalapozó Zsoldos család téglagyára, melyet 2008 januárjában nyilvánítottak műemlékké. Még a 19. század második felében Zsoldos Ferenc gyártelepet hozott létre gőzmalommal, tégla- és cserépégetővel, bányával, kisvasúttal és sok más üzemmel.
Szentes keleti szélén jó minőségű agyaglelőhely található, ezért már az 1700-as évektől folyt itt téglagyártás, az idők során hét téglagyárat tartottak számon.
Zsoldos Ferenc (1832-1905) – akinek nevét Szentesen iskola is őrzi – ácsmesterből vált Szentes első gyáriparosává. Először fakereskedést nyitott, majd 1865-ben kezdte el tábori kemencében a tégla- és cserépégetést, nagyjából a jelenlegi téglagyár helyén. Ezután jöttek sorban a különféle vállalkozások: szélmalom, gőzfűrész, gőzmalom, cserépkályhagyár, kaszakőgyár. 1882-ben új téglaégető körkemencét és téglasajtolót készített, amelyben naponta 12 ezer téglát lehetett előállítani. Ekkor húzták fel az országban egyedülálló, 52 méter magas kéményt, melyen a Zsoldos család monogramja is olvasható.
Hamarosan fia, a későbbi gépészmérnök Zsoldos Ferenc (1865-1912) is bekapcsolódott a munkába, és a gyártelep tovább bővült cementáru- és mozaiklapgyártással, valamint sertésteleppel. A telep később részvénytársaságként működött az 1940-es évek végi államosításáig. A gőzmalom épületeit a hatvanas évek végén lebontották. A téglagyár a Csongrád Megyei Téglaipari Vállalat, majd 1991-ben a privatizáció után az Ipari, Mezőgazdasági és Termelő Kft. tulajdonaként működött, majd 2005 őszén a veszteségesen üzemelő gyár leállt.
„A gőzmalom naponta három vagon búzát is képes volt megőrölni” – meséli Kátai Ferenc, a gyár egykori munkása, akinek már több írása is megjelent a gyárról és a családról. „A gyártott cserepet hódfarkú cserépnek hívtuk, amely kézi vetésű cserép volt, de gépcserepet is termeltek. Csodálatos, épületlábazatba való, idomos téglákat gyártottak. Egyedi jellegű téglagyártást végeztek, Keller-rendszerű téglaszárító színben léceken szárították a téglát, mely alkalmas volt minőségi falazásra. Szerteágazó tevékenységeik között gyümölcs- és konyhakertészetet is tartottak. A Zsoldos család nagyon emberszerető család volt, akik segítettek a dolgozóiknak, hogy lakáshoz jussanak, illetve építkezzenek” – mondja Kátai Ferenc, akitől azt is megtudtuk: Zsoldoséknak nagy érdemeik voltak a ’40-es évek árvizeinek idejében, rengeteg téglát és cserepet gyártottak az árvízkárosult lakások felépítésére, és egészen Borsod-Abaúj-Zemplén megyéig szállítottak cserepet, téglát, de faanyagot és asztalos árukat is. A Zsoldos-féle tégla- és cserépgyár fénykorában évi 8-9 millió téglát termelt.
Hozzászólások