A magyarságért, kisebbségekért – árral szemben

Szegeden a keresztény felekezetek januári egyetemes imahetének vendége volt Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, erdélyi magyar politikus, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Számos hazai és nemzetközi díjjal, elismeréssel jutalmazták politikai és nemzetmentő tevékenységét. A Déli Szó a határon túli magyarság helyzetéről beszélgetett a püspökkel.

- Lassan húsz éve annak, hogy 1989-ben a forradalom meghatározó részvevője lehetett Romániában. Meghozták-e a demokratizálódás folyamatai az akkor elvárt, megálmodott jövőt?
- Magyarországon vérontás nélkül tértek át a rendszerváltozás útjára, nem így Romániában. Beigazolódott viszont, hogy csak egy tragikus színjátéknak bizonyult a felkelés. Szükség volt a forradalom koreográfiájára, a látszatra a puccs szervezőinek, akik megbuktatták Ceausescut. Valójában ugyanaz történt, mint a többi kommunista országban: átmentették az akkori vezetők a hatalmukat az új rendszerbe. Közel húsz esztendeje demokratikusnak álcázott birkózás folyik, a múlt rendszer és a helyébe lépő, kialakulatlan, menetközben formálódó rendszer között. Ennek a tusakodásnak a történeteként is felfogható az elmúlt két évtized. Nem sikerült felszámolni a múlt rendszer hatalmasainak szerepét.
- A magyarság helyzete is éppen olyan mostoha, mint akkor volt?
- A nemzeti kérdés éppen úgy vajúdik, mint a rendszerváltozás többi vonatkozása. Miért lenne különbség például az egyház- vagy a kisebbségpolitikában? Ugyanolyan felemás, posztkommunista politizálás folyik ezeken a területeken is. Nem történt meg a kisebbségek felszabadítása, a magyarság egyenjogúsítása. A vallás- és az egyházszabadság továbbra is korlátozásoknak van alávetve.
- Azért nem lehet összehasonlítani az akkori üldözési módszereket a mai, parlamentáris demokrácia eszközeivel.
- A Magyarországtól elszakított magyarok elnyomásában csak módszerváltás történt, nem rendszerváltás; nem kerültünk közelebb az autonómiához sem. A módszerek kifinomultabbak, eurokomform színezetűek – a mégis bekövetkezett csekély változást csak az Európának való kényszerű megfelelés attitűdje motiválja. Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Romániában tulajdonképpen tovább folytatódik a Trianon utáni nacionalista politika, csak szebb csomagolásban.
- Európai parlamenti képviselőként sokat tehet az összmagyarságért.
- Sajnos elég mostohán bánnak Nyugat-Európában a kisebbségi kérdéssel. A meghatározó politikai erők háttérbe szorítják a kisebbségek ügyét, annak ellenére, hogy az EU lakosságának mintegy tíz százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez. Még a fogalmi tisztázásokhoz sem jutottak el, a nyugati politikusok rendszeresen keverik az őshonos kisebbségeket a bevándorlókkal. Ez egyenesen sértő, mert mi, határon túli magyarok nem hagytuk el a hazánkat azért, hogy az EU tagjai legyünk. Mi itt születtünk!
- Pedig a közhiedelem az, hogy az unió kiáll a hátrányos helyzetűekért.
- Az EU-ban nem létezik kisebbségügyi normarendszer. Léteznek egészségügyi, kereskedelmi, állat-egészségügyi vagy igen magas szintű gazdasági szabályozások. Erősebb állat-egészségügyi szabályozás van például, mint a közel ötvenmillió embert érintő kisebbségi védelem. Összefogtak velem együtt magyar néppártiak, szocialisták és liberálisok, s egy kisebbségvédelmi törvénykezdeményezést készítettünk, de még határozathozatalra sem kerül sor, annyira hiányzik a támogatottsága. Árral szemben evezünk, de kitartással így is lehet haladni…
Tőkés Lászlóval hosszabb interjú is olvasható a www.szegedma.hu internetes újság A hét embere rovatában.