Az elmúlt húsz év során mintegy 10 000 milliárd forintnyi közvagyon tűnt el kézen-közön Magyarországon a privatizációnak nevezett rablófolyamat nyomán. Az önkormányzatok is egyre növekvő mértékben élik föl vagyonukat pénzügyi kényszerből vagy „különleges hajlamból”.
Megdöbbentő tény: két évtized rablóprivatizációja során a mostani IMF-hitelkeret kétszerese(!) tűnt el a magyar közvagyonból. A legsúlyosabb felelősség a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokat terheli, melyek a nemzetstratégiai szempontból fontos társaságok, vagyontárgyak több mint kétharmadán is túladtak mára. Mindezeket Bencze Izabella ügyvéd, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese mondta nemrégiben Szegeden a „Vagyonleltár” című tanácskozáson.
„A központi hatalom egyre növekvő feladatokat delegál az önkormányzatokhoz, emellett folyamatosan forrásokat von el tőlük. Az önkormányzatok a hiányzó összegeket vagyoneladásból vagy hitelből finanszírozzák, azaz felélik vagyonukat. Úgy tűnik, Szegeden a jelenlegi városvezetésnek ráadásul különleges hajlama van a közösségi vagyon áron alul történő magánkézre játszására” – fogalmazza meg a lokális tapasztalatokat Oláh János közgazdász, önkormányzati képviselő (Fidesz), aki szintén előadott a rendezvényen. A szegedi közgyűlés tulajdonosi bizottságának alelnöke állításait több példán keresztül igazolja.
„A városvezetés az utóbbi időszakban kiváló fekvésű, értékes ingatlanokat adott át vagy kísérelt meg átadni áron alul magánvállalkozóknak. Így ezek már nem képezik többé a közösségi vagyon részét, hanem a magántőke profitéhségét elégítik ki. Az építményadó, az iparűzési adó természetesen Szegedet segíti, s a foglalkoztatás is helyben történik, ám nehezen hihető, hogy például az új fürdőkomplexum a szegedi egységes közösségi célokat szolgálja majd ki” – véli a képviselő, aki szerint bárki bármit állít: üzleti alapon tilos közfürdőt szervezni, ezt a közösségi feladatot bizony a városnak kell ellátnia.
„Érdekes, hogy egy 165 ezres város valós értékének töredékéért lepasszolja a fürdőjét egy magánbefektetőnek, a 6 ezres Mórahalom pedig képes azt húzóágazattá fejleszteni. Az önkormányzati törvény valóban nem nevesíti a fürdőüzemeltetést a kötelező feladatok között, ugyanakkor az egészségmegőrzésnek első számú szempontként kellene szerepelni az önkormányzatok tevékenységében. Ugyanígy fontos a sportpályák üzemeltetése, külön öröm tehát, hogy egy civil kezdeményezés meg tudta akadályozni a SZEOL-stadion átjátszását, a közösségi vagyon elleni merényletkísérletet. A Mars tér tervezett rekonstrukciója viszont aggodalomra ad okot: növelni kellene az asztalos piac területét, nem pedig esetleg vállalhatatlan bérleti díjat zúdítani a kistermelők nyakába, s – a szocialistákhoz közeli vállalkozó profitérdekeit kiszolgálva – újabb bevásárlócsarnokkal konkurenciát teremteni nekik” - összegez.
Hozzászólások